|
A cikk olvasása magyarul
AED
Automatski Spoljašnji Defibrilator
|
Glavni uslov za pravilno funkcionisanje našeg organizma je da snadbevanje kiseonikom bude konstantno, a tu funkciju obezbedjuje zajednički rad cirkulacije i disanja. Kiseonik preko disajnih puteva stiže u pluća, a iz pluća kroz cirkulaciju koju obezbedi srce stigne do svih ćelija organizma.
Uzrok prestanka cirkulacije u velikom procentu je nagli srčani zastoj,a do njega dovode bolesti srca i krvnih sudova,respiratorne bolesti,trovanja i predoziranja,utapanja,povrede,alergijske reakcije.
U 28-35% žrtava srčanog zastoja izvan bolnice početnom analizom ritma utvrđena je fibrilacija komora.Verovatno je da u vreme kolapsa veći broj žrtava ima fibrilaciju komora ili komorsku tahikardiju bez pulsa,međutim do snimanja prvog EKG zapisa od strane hitne pomoći ritam pređe u asistoliju.Kada se ritam snimi odmah nakon kolapsa broj bolesnika sa komorskom fibrilacijom je do čak 60%.Fibrilacija komora je potpuno dezorganizovana električna aktivnost srca, koja sprečava mehanički rad odnosno kontrakciju srca,nema istiskivanja krvi,nema adekvatne hemodinamike i brzo dolazi do letalnog ishoda ako se pravilno ne interveniše. Jedini način za lečenje ovog poremećaja ritma je hitna defibrilacija unutar 5 minuta od njenog nastanka.
Uglavnom se događa kod srčanih bolesnika, ali treba znati da nagli prestanak rada srca može da se desi bilo kad,bilo gde i bilo kome i bez bilo kakvih predznaka!Niko nije imun na iznenadni prestanak rada srca!
Svakog sata jedna osoba umire od nagle srčane smrti,i vrlo retko se ta smrt dogodi u prisustvu medicinkog osoblja.U 80% slučajeva smrt nastupa pred za spašavanje neobučenim osobama-laicima(u kući,na ulici,na poslu...).
Da bi neko uopšte imao šansu da preživi u momentu iznenadnog srčanog zastoja neophodno je pokrenuti niz radnji tzv.lanac preživljavanja.
Lanac preživljavanja sastoji se iz 4 karike:
- rano prepoznavanje i pozivanje pomoći
- rano započeto održavanje osnovne životne potpore(rana KPR)
- rana defibrilacija
- stručna pomoć-povratak spontane cirkulacije
Stručna pomoć je jako retko prisutna u momentu dešavanja, zato je neophodno da oživljavanje započne osoba koja se prva nađe pored unesrećenog. Zato su prve tri karike u lancu najvažnije,jer je za preživljavanje najbitnije blagovremeno započeta reanimacija.
Rana KPR je ključna jer utrostručava šansu za preživljavanje.Svaki minut bez pomoći za 10-12% umanjuje šanse za preživljavanjem.Između 5 i 10-og minuta nastaju ireverzibilna oštećenja mozga,a nakon 10-og minuta KPR je vrlo retko uspešna.
Iz tog razloga lanac preživljavanja je uspešan onoliko koliko je uspešna njegova najslabija karika –laik.
Postoje dokazi da je postotak preživljavanja nakon srčanog zastoja u porastu zahvaljujući podizanju svesti ljudi o važnosti započinjanja reanimacije bez odlaganja i dostupnosti i upotrebi automatskih spoljašnjih defibrilatora.
Automatski spoljašnji defibrilator(Automatic External Defibrillator, AED) je mali,prenosni aparat,jednostavan za upotrebu,sa zadatkom isporuke električne struje osobama koje imaju srčani zastoj usled poremećaja ritma . Aparat preko lepljivih elektroda koje se lepe na grudni koš pacijenta(ispod leve pazušne jame i ispod desne ključne kosti), analizira ritam srca, prepoznaje ritmove koji se defibriliraju(VF/VT bez pulsa) i putem glasovnih naloga vodi korisnika kroz ceo postupak oživljavanja.
Najnoviji aparati se čak i sami uključuju samo podizanjem poklopca na aparatu.. Bezbednosni sistem aparata isključuje neindikovane defibrilacije i greške.
Zbog jednostavnosti aparata i usmenih instrukcija koje aparat pruža bilo ko može da koristi aparat.
Održavanje aparata nije potrebno.
Mesta na kojima bi trebalo da budu postavljeni automatski defibrilatori su mesta sa velikom frekvencijom ljudi-tržni centri,pijace,razne stanice,aerodromi, sportske hale, škole, javna i privatna preduzeća.
Država,privatne firme,uspešni pojedinci,svako od nas trebalo bi da pokažemo socijalnu odgovornost i zajedničkim snagama omogućimo postavljanje automatskih defibrilatora na veći broj javnih mesta.
Žrtva iznenadnog srčanog zastoja može biti bilo ko od nas,član naše porodice,prijatelj,sused. Kao što vidimo sudbina bolesnika ne zavisi samo od toga kada i koliko brzo će stići hitna pomoć, nego da li će laici započeti reanimaciju i od dostupnosti aparata za defibrilaciju.
Zbog toga nam statistika pokazuje dosta lošu sliku: od 100 vanbolničkih slučaja nastanka komorske fibrilacije 3-5 unesrećenika uspemo da spasimo (3-5%). Korišćenjem automatskih defibrilatora od 10 slučajeva nastupanja iznenadnog srčanog zastoja spasimo i 5-6 bolesnika (50-60%) i to je 10 puta vise nego ranije. Prema tome, rano prepoznavanje simptoma srčanog zastoja, hitan poziv stručnim medicinskim službama, na vreme pokrenuta kompresija grudnog koša i veštačko disanje, rana defibrilacija i blagovremena stručna pomoć su ključ da bi poboljšali pokazatelje preživljavanja. U ovom procesu svi imamo podjednako važnu ulogu.
Mala Istorija:
Skoro 200 godina je bilo potrebno da bismo dešifrovali, rešili misteriju iznenadnog nastanka haotičnog rada srca i otkrili način lečenja fibrilacije komora. 1775 godine Peter Abilgaart Danski veterinar je primetio da kod pilića elektronsko pražnjenje pokreće rad srca. Životinje su se vratile u život isporukom sinhronizovanih ekektričnih impulsa. Tek 1899 godine su naučnici predstavili teoriju lečenje fibrilacije komora defibrilacijom. A za prvu defibrilaciju sa naizmeničnom strujom na čoveku trebalo je da čekamo do 1947 godine.
Kasnijim razvojem aparata stigli smo do sadašnjih defibrilatora koji koriste jednosmernu struju. Danas defibrilatori mogu da stanu u našu šaku , dok su njihovi preci bili i do 25 kilograma težine sa dugačkim vremenom punjenja i brzim pražnjenjem posle samo nekoliko isporuka šoka.
*Da dostignemo ono u šta mnogi ne veruju!
*Da promenimo pristup u lečenju iznenadnih srčanih zastoja!
*Da pružimo jednaku šansu za sve nas!
|
 |
|
AED
Automata Külső Defibrillátor
|
Szervezetünk rendes működésének alapfeltétele, hogy az oxigénellátás folytonosan biztosítva legyen, amelyet a vérkeringés és a légzés együttesének köszönhetünk. Az oxigén a légutakon keresztül jut be a tüdőbe, onnan a vérkeringésbe amelyet a szív munkája biztosít és juttat el a szervezet összes sejtjébe.
A keringésmegállás oka nagy százalékban a hirtelen szívmegállás, amihez a szív és érrendszer betegségei, a légzőszervek betegségei, mérgezések és túladagolások, vízbefulladások, sérülések, alergiás reakciók az okai.
A kórházon kívüli eseteknél 28-35%-ban a kezdeti szívritmus anaízis bizonyította a kamrai fibrillációt. Valószínű, hogy az eszméletvesztés pillanatában az áldozatok nagyobb számánál jelentkezik kamrai fibrilláció vagy pulzus nélküli kamrai tachicardia, de ezek a mentőszolgálat kiérkezésekor végzett első EKG felvétel idejére már asistolia-ba (szívmegállás) mennek át. Amennyiben az eszméletvesztés után rögtön EKG-t csinálnánk, a kamrai fibrillációk száma elérné akár a 60%-ot is. A kamrai fibrilláció a szív egy szervezetlen (össze-vissza) elektromos aktivitása, amely megakadályozza a szív mechanikus munkáját vagyis az összehúzódását. Nem történik meg a vér erekbe préselése és rövid időn belül halálhoz vezet, amennyiben nincs megfelelő beavatkozás. Ennek a fajta szívritmus zavarnak az egyetlen egy kezelési módja a korai defibrilláció, amelynek a ritmuszavar megjelenésétől 5 percen belül meg kell történnie.
Főleg szívbetegeknél következik be, de tudnunk kell, hogy a hirtelen szívmegállás bekövetkezhet bármikor, bárhol és bárkinél mindenféle előjel nélkül. Senki sem ellenálló a hirtelen szívmegállással szemben!
Minden órában egy ember meghal a hirtelen szívhalál miatt, és nagyon ritka az, ha mindez egészségügyi személyzet jelenlétében történik. Mintegy 80%-ban a halál nem képzett személyek jelenlétében jön – laikusok jelenlétében – otthon, az utcán, a munkahelyen…
Hogy valakinek egyáltalán esélye legyen a túlélésre, a hirtelen szívmegállás pillanatában el kell kezdeni bizonyos műveletek öszességét, vagyis az újraélesztés láncát.
Az újraélesztés lánca 4 karikából (láncszemből) áll:
- korai felismerés és a segítség hívása
- az általános (vitális) életfunkciók fenntartásának korai kezdete
- korai defibrilláció
- szakavatott segítség- a spontán keringés visszaállítása
A szakavatott segítség a történések pillanatában nagyon ritka, és ezért fontos, hogy az újraélesztést az a személy kezdje meg aki először ér a szerencsétlenül járt mellé. Ebből kifolyólag a lánc első három karikája a legfontosabb, mert a túlélés legfontosabb érve az időben elkezdett reanimáció.
A reanimáció (újraélesztés, KPR) kulcsfontosságú, mert megháromszorozza a túlélést. Minden segítség nélküli perc 10-12%-ban csökkenti a túlélés esélyét. Az 5-ik és 10-ik perc között visszafordíthatatlan károsodások történnek az agyban, 10 perc után pedig a KPR már nagyon ritkán sikeres.
Ebből látszik, hogy a túlélés annyira sikeres amennyire erős a leggyengébb láncszeme, vagyis a laikus ember.
Bizonyítékok vannak arra, hogy a a reanimációval kapcsolatos öntudat emelésével, az időbeni újraélesztés megkezdésével és az automata defibrillátorok hozzáférhetőségével és használatával a szívmegállás utáni túlélés esélye növekvőben van.
Az automata külső defibrillátor (Automatic External Defibrillator, AED) egy kicsi, hordozható berendezés egyszerű használattal és elektromos áram kiszolgálói feladattal azon személyek részére, akiknél a szívmegállás ritmuszavar következménye. A készülék öntapadós elektródák segítségével, amelyeket a beteg mellkasára kell ragasztani, ritmus analízist végez, felismeri a fibrillációkat (remegéseket) és hangutasítással vezeti a használót az egész újraélesztési műveleten keresztül.
A legmodernebb készülékek már maguktól bekacsolódnak a borítás felemelésével, a biztonsági rendszere pedig kizárja a nem indokolt defibrillációkat és hibákat.
A berendezést az egyszerűsége és a szóbeli utasítások lehetősége miatt bárki használni tudja.
A készülék nem igényel karbantartást.
Az automata defibrillátor elhelyezésének szempontjai azok a helyek, ahol nagy az emberfrekvencia, mint például a bevásárló központok, piacok, különböző állomások, repterek, sportcsarnokok, iskolák, közvállalatok és magánvállalatok.
Az állam, privát és állami cégek, sikeres egyének, mi mindannyian meg kell mutassuk szociális felelősségünket, és együttes erővel kell segítenünk az automata defibrillátorok elhelyezését minnél több közhelyre.
A hirtelen szívmegállás áldozata bárki lehet közülünk, akár családtagunk is, barátunk, szomszédunk.
Amint láthatjuk, a beteg sorsa nem attól függ, hogy milyen gyorsan fog a mentő megérkezni, hanem attól, hogy a laikusok el kezdik e időben az újraélesztést és van e elérhető automata defibrillátor.
Ezért a statisztikai adatok elég rossz képet mutatnak: 100 kórházon kívül bekövetkező kamrai remegésből csak 3-5 egyént tudunk megmenteni (3-5%). Automata defibrillátor használatával 10 esetből 5-6 menthető (50-60%), ami tízszer nagyobb mentési arány mint korábban.
Ezek szerint a szívmegállás korai felismerése, a sürgősségi segélyhívás, az időbeni mellkaskompresszió és mesterséges lélegeztetés, a korai defibrilláció és a szaksegítség megérkezése a túlélés kulcsfontosságú faktorai. Ebben a folyamatban mindannyiunknak egyforma fontos szerepe van.
Egy kis történelem:
Mintegy 200 év kellett ahhoz, hogy megfejtsük a szív hirtelen fellépő kaotikus munkáját és felfedezzük a kamrai remegés gyógyítását. 1775-ben Peter Abilgaart dán állatorvos észrevette, hogy az elektromos kisülés újraindítja a csirkék szívét. Az állatok életre keltek összehangolt elektromos impulzusok adása következtében. Csak 1899-ben állítottás fel a kamrai fibrilláció gyógyításának elméletét. Az első emberen végzett váltóáramú defibrillációra várni kellett egészen 1947-ig.
Később a készülékek fejlődésével elérkeztünk a mai defibrillátorokig amelyek már egyenáramot használnak. A mai defibrillátorok elférnek a tenyerünkben, még elődeik 25 kilógramm tömegűek voltak hosszú töltési idővel és csak pá kisütési lehetőséggel.
*Érjük el amit sokan nem hisznek!
*Váltóztassuk meg hozzáállásunkat a hirtelen szívmegállás gyógyításában!
*Nyújtsunk egyforma esélyt mindannyiunknak!
|
|
|
|
|
|
|
Dom zdravlja Senta
